2012. augusztus 9., csütörtök
"Mi
az ismeretlenből jövünk, és az ismeretlen felé távozunk. Aztán újra
eljövünk; rengetegszer voltunk már itt eddig is, és rengetegszer leszünk
is még. Legbenső lényegünk halhatatlan, de a testünk, a
megtestesülésünk halandó. A keret, amiben vagyunk, a házunk, a testünk,
az elménk mind-mind anyagi eredetűek. Ezek elfáradnak, megöregszenek,
végül meghalnak. De a tudatod - amit Bodhidharma is és Buddha is úgy
neveznek, hogy "elme-nélküliség" -, az valami olyasmi, ami túl van
testen és elmén. Túl van mindenen; az elme-nélküliség örökkévaló.
Egyszer csak megnyilvánul, majd újra eltűnik az ismeretlenbe.
Ez a mozgás az ismeretlenből az ismertbe és az ismertből az ismeretlenbe vég nélkül folytatódik, egészen addig, amíg meg nem világosodsz. Akkor az az utolsó életed; akkor ez a virág nem tér vissza többé. Az a virág, amelyik tudatára ébredt önmagának, többé nem kell, hogy visszatérjen, mert az élet nem más, mint egy iskola, ahol tanulnunk kell. Ha megtanultad a leckét, akkor túljutottál a káprázaton. Az ismertből - most először - nem az ismeretlen, hanem az megismerhetetlen felé veszed az utad."
Ez a mozgás az ismeretlenből az ismertbe és az ismertből az ismeretlenbe vég nélkül folytatódik, egészen addig, amíg meg nem világosodsz. Akkor az az utolsó életed; akkor ez a virág nem tér vissza többé. Az a virág, amelyik tudatára ébredt önmagának, többé nem kell, hogy visszatérjen, mert az élet nem más, mint egy iskola, ahol tanulnunk kell. Ha megtanultad a leckét, akkor túljutottál a káprázaton. Az ismertből - most először - nem az ismeretlen, hanem az megismerhetetlen felé veszed az utad."
Lélektükör"
Azt
mondják, bármi az igazság, mindenki azt látja, amit akar. Egyesek talán
lépnek egyet hátra, és rájönnek, hogy végig ugyanazt a képet nézték.
Egyesek meglátják, ahogy a hazugságaik megfojtják őket. Egyesek pedig
meglátják, ami végig ott volt. És vannak, akik olyan messzire szaladnak,
amennyire csak tudnak, hogy ne kelljen szembenézniük önmagukkal.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)